[298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
 Oksi*Mosolyog.Feláll és bemegy a szobába*
|
 Reggeltől kezdve! Jó szórakozást!
|
 Ez csak menedékház... Arra van a szoba. Ma a tiéd..*mutat egy kisebbszobára..*
|
*Felmászik.Körbenéz*Nem is olyan rossz*Mosoly.Leül*
|
Oké...* elkezd felmászni. Mikor felért egy nagy faház található. Bemegy az egyik szobába és leül a fából készített fotelbe.*
|
Menj előre*Mosoly*
|
* az egyik legmagasabb fához érve felnéz és előveszi a pisztolyát és fel lő vele. Leereszkedik egy kötél.* Mászol előbb vagy másszak?
|
Oké*Utána megy*
|
Há te tudod.* mondja utánna majd felveszi a nyúlat elindul északi irányba.* Ne várj olyan nagy durranást...
|
 Amikor Mello előveszi a fegyverét, ő is a késeiért nyúl,de nem tesz semmi hirtelen mozdulatot. Amikor oldalra fordítja a fejét és látja hogy csak egy nyúl volt, visszacsúsztatja a késeket a zsebébe. Egy percre felötlött benne a gondolat, hogy mégsem bízhat meg bennük. De ezt inkább "félretette".
- Na megyek, és építek magamnak valami menedékhelyet - mondja mosolyogva, majd hátat fordít és nyugalmasan elsétál.
- Szép estét - veti még oda nekik a válla felett.
Nemsokára talált is egy nyugalmas menedékhelyet egy kis eldugott patak partján. Pár kidőlt fa egymást keresztezve, eléggé szerencsés. Kibéleli még pár mohával és gallyal, hogy kényelmes legyen, majd odamegy a patakhoz. Tisztának látszik, megtölti öreg,bőrkötésű kulacsát és kortyol belőle. Nem éhes, hiszen nemrég evett. Nekidönti a hátát a kidőlt fának, majd egyedül nézi a naplementét.
- Csodálatos... - mormogja magában.
|
Mondjuk ha jobban meg gondolom...most már elég sötét van ahoz hogy keresek magamnak olyan helyett ahol aludhatok.Úgyhogy ha nem gond ma nálad alszom*Mondtam mosolyogva*
|
Hát jó.* előveszi a fegyverét és hirtelen lő Alex mellé. Persze csak egy nyúlra, amit sikeresen el is talát. Vigyorogva eltette a fegyverét.*
|
- Szia Erza, a nevem Alex - mondtam a lánynak, és kedvesen rámosolyogtam.
- Köszönöm Mello, de inkább összeeszkábálok valami viskó félét magamnak. Nem akarok senkinek sem a terhére lenni - mondtam Mellonak. Meglepett, hogy felajánlotta, de nem fogadhattam el. Nem szeretek mások segítségére szorulni, inkább a magam útját járom. De azért jól esett. Talán valakire, valakikre számíthatok. Ki tudja, mikor jön el az ideje, amikor segítségre lesz szükségem. Remélem, kevés ilyen alkalom lesz. Végre feléjük néztem, persze csak a hajam alól. Ügyeltem arra, hogy jól takarja a szememet. Mint mindig.
|
Nekem jó az erdőben is*Mosolyogtam*
|
~ Utálom ezt mondani...Még a gondolattól is írtozok, de most muszály lesz kimondanom~* Gondoltam* Hozzám egy időre eljöhettek..* mondtam kicsit ridegebb hangnemben.* Egész jó állapotban van a házunk.... Vagyis a házam.....
|
*Kijöttem a fa mögül és oda mentem Mellohoz* Hali.Erza vagyok *Mondtam mosolyogva miközben a fiúra néztem*
|
- Egyenlőre sehol.Most készülök keresni valami menedéket itt,az erdőben. - válaszoltam kimérten, elfordított fejjel. ~ Fejemben csak úgy cikáztak a gondolatok. Nem gondoltam volna, hogy még találkozok valakivel,pontosabban valakikkel ebben a nyamvadt erdőben, akik ráadásul nem harcolni akarnak. Nem vagyok öldöklős kedvemben, nem hiányzott volna egy harc..~
|
Én nem...* újra a fiúra néztem* A városban lakom...* feleltem. ~Bár megúszhattam volna ezt a kérdést~ Sóhajtottam.* Te merre felé laksz?
|
Bólintottam, továbbra is a poros földet bámulva, majd óvatosan felnéztem az égre.
- És ti itt laktok, valamerre az erdőben? - tettem fel a kérdést, megtörve ezzel a csendet. ~ Na, gratulálok, Alex, nagy alakítás...jobbat ki sem találhattál volna. Közben eszembe jutott, hogy ugyanezt kérdezhetném magamtól is. A régi viskómat teljesen belepte a por, már be sem lehet menni, mert rögtön fuldokolni kezd az ember..keresnem kell valami rejtekhelyet. Jobb, ha rögvest belekezdek és építek valamit itt az erdőben,mielőtt még leszállna az éj és az utolsó pillanatban kell kapkodnom...~
|
Én vadásztam....* feletem és elforditottam a fejem az ég felé. Sóhajtottam. ~ Szivesebben lennék madár, és szabadon szárnyalnék, mint hogy itt éljek.~ gondoltam. A kezeim visszatettem a zsebeimbe megszokásból.* És te? Gondolom kémlelted az eget, állatokat stb.
|
[298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés