[298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
Miért?*Kérdeztem érdeklődve*
|
Én a helyedbe vigyáznék avval a helyel.* mondtam, elővettem a pisztolyom és kilőttem egy golyót abba a fába, amelyiken Shioya ült. Pontosabban egy nyúlra lőtt, amit el is talált.*
|
Igen.Az egyik közeli raktárban*Mosolyogtam*
|
Üdv.* motyogtam* Találtál lakást?
|
*Egy idő után meg láttam Mellot és oda futottam hozzá*Szia*Mosolyogtam*
|
Szét unom a fejem.*mondtam, és közben felálltam és elindultam sétálni.*
|
*Végeztem az evéssel.Ezért elindultam megkeresni Mellot.*
|
shioya nanami
*fejét a vérszag irányába fordította,majd érezte magána vágást,de nem mozdult meg.a sebe hihetetlen gyorsan gyógyulni kezdett,elvégre ő elég könnyen regenerálódik.*-és még a vámpírok gonoszak...*tekintett a futó fiú után.majd felugrott az egyik fára.szeme színe visszaváltozott és az agyarai is eltüntek.*-unatkozom~*jegyezte meg magának,hiszen szinte mindig egyedül volt,s most az egyetlen élő emberek akikkel találkozott,azok is elmenekültek előle.*
|
* Békésen pihen az egyik fa tövében. Gondolkodik, hogy mit egyen vacsorára.*
|
*Vissza jöttem az erdőbe.Elkezdtem ételt keresni.Egy idő után találtam egy csomó szeder bokrot amikről csemegézni kezdtem*
|
Bólintott.
- Nagyon fáj? - kérdezte aggódva, majd könnyedén felkapta. - Már nem kell sokáig bírnod. - futásnak eredt vele, majd kisvártva kiértek az erdőből. Az utcán találták magukat, ahol egy lepukkant, de még jó állapotban lévő viskóba rohant a lánnyal.
*fojt.köv. Utca*
|
- Te tudta igaz?!* kérdeztem a tőlem megszokott hangnál egy kissé hangosabban. Nem voltam rá mérges, hisz nem tudtam rá az lenni. Csak néztem a személyt, akit csak halványan láttam.*
|
Egy szempillantás alatt előkapta a kését, és megvágta vele a vámpírt. Visszacsúsztatta a kést a zsebébe, és elővette a pisztolyát. Még nem lőtt. Ekkor meglátta Emilyt.
- Emily! - kiáltotta, majd arca falfehér lett, amikor meglátta a kezén a vágást. Egy ugrással a lány mellett termedt. Letépett egy darabot a pólójából, és a karjára kötözte. - Menj innen! - suttogta a lánynak. Kirázta a hideg a gondolattól, hogy valami baja eshet.
|
Az egy....* csodálkoztam majd kiálltam a fa mögül és megvágtam egy kicsit a karom. ~Hú, ez jobban fáj, mint hittem...~ A karomból piros színű nedv folyt. Nem volt mit tenni. ~ Hátha ez hozzám csalja.~ gondoltam. Csak az járt eközben a fejemben, hogy ha túlélem mit kapok Alextől. A véres tört levágtam magam mellé.*
|
shioya nanami
*egy szempillantás alatt a fiú melett termett.elmosolyodott ismént.kezét a srác mellkasára tette.*-pedig nem ártana...*vámpír agyarai megnőttek,szeme pedig élénkebb vörös lett.*
|
- Félni? Ugyanmár..- mondja közömbösen, majd felnéz az égre. A nap már lemenőben van, lassan sötétedik.
|
* végül elhatároztam, hogy utánna megyek. Felálltam, és a helyes irányba elindultam. Nem gondolkodtam, és csak mentem. Mikor megláttam 2 alakot tudtam, hogy ők azok. Tisztes távolságból figyeltem őket egy fa mögül*
|
shioya nanami
-milyen morcos valaki...*a tekintete unottá válik.még közelebb megy hozzá.*-az egész erdő az én vadászterületem...*mivel nem ismer más vámpírt,ezért könnyedén mondja ezt.*-csak nem....féltek?
|
- Nekem aztán mindegy. - válaszolja közömbösen.
- Csak hallottam az őz nyüszítését. Erre van a vadászterületed? - kérdezi érdektelen hangon. ~ Semmi más nem érdekel, csak hogy biztonságban tudjam Emilyt. Nem lenne jó most harcolni. A legjobb, ha békében vagyunk, akár vámpír, akár nem. ~ gondolja, majd végigméri a lányt.
|
-Nem bírom itt tovább..*elteszi a töröket és kimegy a házból. A szívem hevesen dobogott... ~ Merre ment? Nem láttam. Jól van? Nem tudom.~. Végül leültem a patakhoz és bámultam rá. Néztem, ahogy a milliónyi "naptündérek" eljátszogatnak a felszínen.*
|
[298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|